Sibenik-Knin megyéhez tartozik 1860 km², és ezenkívül  a megyéhez tartoznak a szigetek is. A szigetvilág, a maga 242 szigetével, szikláival a tenger északnyugati részén helyezkedik el. Tagolt partvonallal rendelkezik, ahol a csodálatosan tiszta tenger nyújt felejthetetlen látványt. Sibeniktől  dél-kelet irányban húzódik a Trtar mészkő hegyvonulata, előtte egy alacsonyabb hegyláncolat látható, de völgyek, medencék, fennsíkok váltogatják még egymást. Ez utóbbi területek kiválóan alkalmasak földművelésre.

A terület éghajlata mediterrán, azaz forró, hoszzú nyár, a misztrál szellővel enyhítve, illetve száraz, rövid tél.  Horvátország legnapsütésesebb területének számít Sibenik és környéke.   A Krka folyó torkolatától haladva a folyó felső folyásánál a tenger hatása egyre csökken, ami a levegő átlaghőmérsékletében is megmutatkozik. 

Sibenikben az éves átlaghőmérséklet 15 fok,  -10,2 fok és 39,2 fok között mozog, míg Kninben az éves átlaghőmérséklet 13 fok,  -18,3 és 39,6 fok között van .Ezek a mínusz fokok hőmérsékleti rekordnak számítanak. A szeptember még nagyon kellemes, kevés felhő található az égen. A hónap elején még 27-28 fok a jellemző, a vége felé 17-18 fok és enyhe esőzés is ellőfordulhat. Viszont érdemes odafigyelni ilyenkor már, hogy a ruhatárba melegebb ruhák is kerüljenek, mert a nappali és éjszakai hőmérséklet között 11-12 fok eltérés is lehet.  Sibeniknél 2600 a napos órák száma éves szinten, míg Knin környékén 2400. 

A legtöbb csapadék október és február között mérhető, 809 mm Sibenikben, 1078 mm pedig Kninben.  A legkevesebb pedig júliusban fordul elő Sibenikben 30 mm,  Kninben pedig 46 mm. 
Havazás csak hébe-hóba szokott előfordulni. 
A relatív páratartalom Sibenikben 57 % átlagosan, Kninben 67 %. Különösen télen uralkodik az észak-keleti szél, a Bóra, a Krka folyó alsó részénél pedig a  dél-keleti  Jugó. 
Nyáron enyhe nyugati szél  érezhető, a Misztrál, vagy esetleg a dél-nyugati szellőcske. 
A hegyvidékek jellegzetessége hűvös nyár, havas hideg tél a tengerparti mediterrán éghajlattal szemben.